Lugosi neve megemlitve...

Posted by Satanizmo | Posted in | Posted on 16:31


Korunk 2008 Február.

Egy konfliktus története


Máté Erzsébet


A román filmgyártás számtalan sikeres fiatal, pályakezdő rendezője szorult háttérbe a nagy díjakat felmutatni képtelen „nagy öregekkel” szemben. A pályázati rendszer alkalmatlanságáról, a névtelenül leadott szinopszisokról folyó viták generációs konfliktussá fejlődtek, a filmes világba tömegesen betörő fiatalok felborították a kényelmes status quót.

Az Országos Filmközpont (CNC) 2007-es pályázatának eredményei ezt a többéves vitát zárták le, remélhetőleg immár végérvényesen. A nagyjátékfilmes kategóriában a tavalyi győztes Sergiu Nicolaescuval szemben a fiatal filmes Nae Caranfil érte el a legnagyobb pontszámot, míg Nicolaescut első ízben alacsony értékeléssel utasította vissza a CNC bizottsága. Nae Caranfil a nagyfilmes kategóriában Alice în ţara tovarăşilor (Alice az elvtársak országában) című forgatókönyvével 8,73-as eredményt ért el, míg Nicolaescu filmjének forgatókönyvét, a Pókert mindössze 3,73-ra értékelte a zsűri. A kommunizmus továbbra is kiaknázatlan inspirációs forrást jelent a rendezőknek. A győztes forgatókönyv alaptörténete ugyan nem új – a Román Nemzeti Bank 1959-es kirablása –, Alexandru Solomon 2004-es dokumentumfilmje, a Marele jaf comunist (A nagy kommunista bankrablás) nagy sikerrel dolgozta fel ugyanazt a témát.
Nae Caranfil mellett többek közt Stere Gulea és Lucian Dan Teodorovici közös produkcióját, a Sunt o babă comunistă! (Egy kommunista banya vagyok!) című regényadaptációt, valamint Dan Piţa Ceva bun de la viaţăcímű filmtervét díjazta az Országos Filmközpont bizottsága. Az év ünnepeltje, az Arany Pálma díjas Cristian Mungiu rendező forgatókönyvírói minőségben két tervért 1,1 milliót kapott: a kezdőfilmes kategóriában Ioana Uricariuval közösen a Perifericért és a Baia Mare–Constanţa şi retur forgatókönyvéért. A CNC 2007-ben összesen hét forgatókönyvet szemelt ki, a rendelkezésre álló tizenöt milliós összegből nyolcmilliót a nagyfilmekre, egymilliót a rövidfilmekre, míg 2,25 milliót animációra és dokumentumfilmekre fordított. Jelentős összeget különítettek el a kezdőfilmesek részére (3,6 millió), ezzel is növelve a fiatal filmesek lehetőségeit. Forgatókönyv-fejlesztésre százötvenezer lejt állapítottak meg.

A konfliktus kezdete
Az Országos Filmközpont rendszere 2007 előtt nem a rugalmasságáról volt híres. A bizottság sokszor nélkülözte a filmkritikusokat, a szinopszisokat név nélkül, titkosítva adták le, aminek egyetlen „előnye” az volt, hogy a zsűri nem vette figyelembe a pályázó korábbi tevékenységét. Vagy mégis, hiszen Sergiu Nicolaescu „anonim” forgatókönyvét, a Moldovan felügyelőről szóló sorozat folytatását vagy éppen Cristi Puiu stílusát egy szakembernek gyerekjáték felismerni. Akadály, hogy a CNC a művelődésügyi minisztérium fennhatósága alá tartozik, és ezen az állapoton a 2006-os filmtörvény semmit sem változtatott. Így a politika a mai napig beleszólhat a pénzosztásba.
A fiatal filmeseknek a CNC-vel való összetűzése 2003-ban vált nyilvánossá. Nyílt levélben bírálták a filmközpont pályázati rendszerét, azokat a szempontokat, amelyek szerint kiválasztották a támogatásra érdemes filmeket. Az aláírók – Sinisa Dragin, Lucian Georgescu, Tudor Giurgiu, Hanno Hofer, Florin Iepan, Radu Muntean, Cristian Mungiu, Cristi Puiu, Alexandru Solomon, Andreea Păduraru, Alex Sterian, Valentin Hotea, Tudor Lucaciu és Mihai Tănase – főleg azt kifogásolták, hogy a nyertes filmekről olyan személyek döntenek, akik maguk is érintettek a versenyben. A filmközpont kilenc tagú konzultatív testületéből négyen is versenyeztek, de még 2001-ben is nyolcan pályáztak közülük saját tervekkel. A levélírók joggal rótták fel a bizottságnak, hogy a testület elnökének, Sergiu Nicolaescunak két projektje is nyertesen került ki a versenyből 2003-ban, míg a korábban közönségsikernek örvendő alkotások gyártóit a filmközpont nem támogatta.
A nyílt levél hatástalansága kitűnt a 2004-es pályázati eredményekből. Amikor a filmközpont vezetősége a művelődésügyi minisztérium beleegyezésével úgy döntött, hogy versenykiírás nélkül további tíz filmet támogat, végleg elszabadul a pokol. A Filmkészítők Szövetsége (Asociaţia Cineaştilor) nyílt levélben tiltakozik, hiszen azon túl, hogy a nyertesek listáját Sergiu Nicolaescu vezeti, a támogatott szinopszisok írói között olyan személyek szerepeltek, mint Dinu Săraru1 vagy a pártvezér Corneliu Vadim Tudor. Az akkori művelődésügyi miniszter, Răzvan Teodorescu a CNC bírálóbizottságára hárította a felelősséget.
A CNC igazgatója, Decebal Mitulescu a bizottság döntését azzal igazolta, hogy megfelelő pénzösszeg állt a filmközpont rendelkezésére, amiből bőven jutott a 2004-ben kiválasztott tíz film támogatására is. 
A 2004-es kormányváltás sem hozott változást, bár a Teodorescut felváltó Mona Muscă művelődésügyi miniszter ígéretet tett a döntés felülvizsgálatára, konkrét lépések mégsem történtek. Gyakorlatilag azt érte el, hogy a fiatal filmesek visszavonták panaszaikat. A minisztérium hivatalos álláspontját Ioan Onisei államtitkár fogalmazta meg: a 2004-ben kiírt pályázat eredményeit nem semmisítik meg.
Úgy tűnt, a CNC által szervezett versenyeken a fiatal filmesek behozhatatlan hátránnyal indultak a „nagynevű” öregekkel szemben. A CNC 2004-es pályázatának győztesei – köztük Sergiu Nicolaescu, Andrei Blaier, Dan Piţa, Ioan Carmazan vagy Geo Saizescu – mindnyájan egy régi generáció tagjai voltak.

Tűzszünet
2005 az átmeneti tűzszünet éve volt. Nyolc évre visszamenőleg számítva 2005-ben érkezett a legkevesebb fellebbezés az Országos Filmközponthoz. Valószínűleg az is sokat nyomott a latban, hogy új összetételű bizottság került a döntéshozó testület élére, úgymint Irina Petrescu színésznő, Cristina Crociovescu és Andrei Gorzo filmkritikusok, Ştefan Agopian író és Oana Stoenescu forgalmazó.
Két új szekciót vezettek be: az első a fikciós kis- és nagyfilmes kategória, a második a dokumentum- és az animációs filmek kategóriája volt. Ugyanekkor a korábbi, kamatmentes visszatérítendő támogatás mellett bevezették a vissza nem térítendő pénzjuttatást is.
A két nyertes, a fiatalabb generációhoz tartozó Nae Caranfil és Cristian Mungiu egy-egy millió erős lejt kapott, de a nagyfilmes kategóriában mellettük Cristi Puiu, Mircea Daneliuc, Radu Muntean, Alexandru Solomon, Thomas Ciulei, Corneliu Porumboiu, Radu Gabrea, Radu Jude és Răzvan Rădulescu terve is pozitív elbírálásban részesült.
Aránylag kevesen fellebbeztek. Az egyikük Florin Iepan volt, akinek a Lugosi Béláról De la Isus la Lenin, dar pentru eternitate Dracula: Bela Lugosi (Jézustól Leninig, de mindörökké Drakula: Lugosi Béla) munkacímű dokumentumfilmtervét elutasította a bizottság. Iepan szerint valószínűleg a forgatókönyv magyar vonatkozása miatt nem tetszett a testületnek.2

A folytatás
Sarkítottan kijelenthetjük, hogy a romániai filmes szakma nem csak generációs konfliktussal küzd(ött), a fő problémát a CNC pályázati rendszerének alkalmatlansága, átláthatatlansága képezte. Nem az a kérdés lényege, hogy ki kapott támogatást, hanem hogy azon fiatal filmesek, akik már egyfajta nemzetközi ismertségre tettek szert, miért nem.
2006-ban igazgatóváltás történt a filmközpontnál, a tömegkommunikációs és politikatudományi végzettségű Eugen Şerbănescu mondhatni kívülállóként került a szervezet élére. Şerbănescu megpróbálta kezelni a generációs vitát, esélyegyenlőséget teremteni a fiatal rendezőknek a befutott öregekkel szemben. Ezt úgy képzelte el, hogy a büdzsé egy bizonyos részét elkülönítették a kezdő filmesek részére.
A CNC 2006-os pályázati döntése azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A győztes – ki más, mint  Sergiu Nicolaescu – 1,8 millió lej támogatást nyert a Moldovan felügyelős sorozat folytatásáért. A fiatal generáció újból háttérbe szorult. Cristi Puiu két tervét dobta vissza a testület annak ellenére, hogy 2004-ben Egy kartus Kent és egy csomag kávé című rövidfilmjével Arany Medvét nyert, Lăzărescu úr halála című filmje pedig 2005-ben Cannes-ban az Un Certain Regard kategória győztese volt, ezért tevékenységét 2006-ban a tengerentúli sajtó Martin Scorsese és Pedro Almodóvar mellett emlegette. Az eredmények láttán Cristi Puiu megtagadta egy korábbi CNC által kiutalt pénzösszeg felvételét,3 és kijelentette, hogy amíg nem változtatnak a pályázati rendszeren, nem hajlandó több, a CNC által kiírt pályázaton részt venni.4
Cristi Puiu példáját Thomas Ciulei rendező is követte, aki a CNC testületét középszerűséggel és megvesztegethetőséggel vádolta. A számtalan nemzetközi díjat besöpört rendező új forgatókönyvét (The Show Must Go On) a bizottság 5,33 pontra értékelte. De ugyanezzel a problémával szembesült a dokumentumfilmes kategóriában Radu Jude rendező is: a Lampa cu căciula nemzetközi sikere ellenére (tucatnyi díjat nyert különböző rangos külföldi fesztiválokon) továbbra sem nyerte el a CNC-bizottság kegyeit.
A fiatal rendezők tiltakozását erősítette annak a tizenöt kritikusnak a levele, akik – élükön Alex Leo Şerbannal és Valerian Savával – Eugen Şerbănescu és Cornelia Paloş menesztését kérték. A kritikusok a CNC-szabályzat megváltoztatását követelték. A miniszternek címzett levélben többek közt azt rótták fel, hogy a Filmkészítők Egyesülete részéről nem vettek be zsűritagot.
A 2006-os pályázati eredmények tehát újabb tiltakozási hullámot váltottak ki. A fiatal filmesek nyílt levélben5 támadták az Országos Filmközpont támogatáspolitikáját, többek közt Eugen Şerbănescu igazgató menesztését kérték. A 2007 januárjában keltezett levelet Adrian Iorgulescu művelődésügyi miniszternek címezték.6
Az aláírók nyíltan támadták a 2006-os CNC-pályázat nyertesét, Sergiu Nicolaescut, aki azon túl, hogy Moldovan felügyelő újabb történetével a legnagyobb pénzösszeghez jutott, a dokumentumfilmes és animációs kategóriában is első helyen végzett.
A levélben felrótták a bizottságnak, hogy kihagyták a listáról Cristi Puiut és Radu Jude rendezőt, visszadobták Liviu Marghidan operatőr és Tudor Voican közös forgatókönyvét, Cristian Nemescu filmtervét, valamint Dumitru Budrala és Ileana Stănculescu dokumentumfilm-projektjét is. A filmkritikusok kérték, hogy vizsgálják felül a 2006-os pályázat menetét és Eugen Şerbănescu igazgató kinevezésének körülményeit, ugyanakkor töröljék el a forgatókönyvek titkosításának szabályát. A levélírók kifogásolták, hogy az elbíráláskor a zsűri nem vette figyelembe a pályázó korábbi tevékenységét, a névtelenség álcája mögé bújva olyan filmeseket támogattak, akik korábban bebizonyították alkalmatlanságukat. Név szerint három rendezőt, Sergiu Nicolaescut, Adrian Popovici-ot,7 Marius Barnát8 támadták. „Az a tény, hogy maximálisan támogatják Nicolaescu filmjét, a bizottság profizmusát vonja kétségbe” – áll a levélben, amelynek aláírói a CNC által szervezett pályázatok fontosságát hangsúlyozták, hiszen azon túl, hogy jelentős részét biztosíthatják a gyártási költségnek, garanciát jelentenek más, külföldi vagy belföldi pályázatoknál is. A levélírók az Országos Filmközpont támogatáspolitikájának, pályázati rendszerének átláthatóságát, európai normarendszerhez alkalmazkodó kultúrpolitikát követeltek. Ismét kétségbe vonták a zsűri összetételét is, a szakmában bizonyított, tárgyilagos és hozzáértő jelölteket kértek.
A művelődésügyi minisztériumból érkező válaszlevél védelmébe vette Eugen Şerbănescu igazgatót. Cáfolta a kinevezés törvénytelenségét, ahogyan azt is tagadta, hogy a pályázati rendszer szabályzatán időközben módosítottak volna. A filmközpont a 2005-ben a filmes szervezetekkel és egyesületekkel egyeztetett és közösen elfogadott rendszert követte.
Cristi Puiu vádjaira a CNC tizennyolc pontos levélben válaszolt, amelyben leszögezte, hogy az intézmény pályázati szabályzatában nincs olyan kitétel, amely szerint figyelembe kellene venni a jelölt korábbi tevékenységét, tehát a testület mindvégig szabályosan járt el. Mintegy fricskaképpen jegyezték meg a végén, hogy egy fellebbezés az elbírálási szempontokat nem, csak az eljárás módját vonhatja kétségbe.
A filmközpont testületét Eugen Şerbănescu igyekezett megvédeni:9 a zsűri összetételét nem a filmközpont határozza meg, hanem hosszas konzultációk során a minisztérium nevezi ki a tagokat. Az igazgató határozottan elutasította azt a felvetést, hogy vegyék figyelembe a pályázó korábbi munkáját, és ragaszkodott ahhoz, hogy csak az adott forgatókönyvre összpontosítsanak. Az igazgató Cristi Puiu elutasítását azzal magyarázta, hogy két és féloldalas forgatókönyvterve alapján nem lehet felmérni a pályázó képességét Ennek mondott ellent a Valerian Sava – és a többi tizennégy kritikus – által jegyzett levél, amely Cristi Puiu forgatókönyvét határozottan jónak, eredetinek tartotta.

A megoldás
A vita egyre hangosabbá és élesebbé fajult. A tarthatatlan állapotnak végül a művelődésügyi minisztérium vetett véget. A minisztériumi határozatot a fiatal generáció győzelmének könyvelték el. Ez módosította a pályázati rendszert, a korábbi eljárással szemben a zsűri összetételét nyilvánosságra hozták, ugyanakkor előírták a filmkritikusok felvételét. Az új rendszer már figyelembe veszi a rendezők esetében az utolsó két alkotást, eltörölték a hetes támogatási küszöböt, ugyanakkor megnövelték a CNC által elismert és pontozott fesztiválok számát.
A 2007 novemberében meghozott pályázati eredmény eleget tett az elvárásoknak. Az értékelés az új szempontok szerint történt, a győztesek – Nae Caranfil, Radu Jude, Cornel Mihalache10 – mindannyian egy új filmes szemlélet megteremtői. Összesen nyolcmillió lejt osztottak szét, amiből közel kétmilliót Nae Caranfil Alice în ţara tovarăşilor (Alice az elvtársak országában) című forgatókönyve kapott. 
A nagy vesztes Ioan Carmazan és Mircea Daneliuc mellett kétségtelenül Sergiu Nicolaescu. Ioan Carmazan négy projektjét utasították vissza, Mircea Daneliuc színész-rendezőnek (1970 óta tizennyolc filmet rendezett) mindössze 41,54 pontot sikerült összegyűjtenie. A 2007-es év leglátványosabb bukása azonban Sergiu Nicolaescu filmterve: a Pókert (Adrian Lustig forgatókönyvét) mindössze 3,73-ra értékelte a bizottság (40,29 pont a 100-ból). A rendező, aki az elmúlt években sorozatban nyerte meg a CNC-pályázatok java részét, nem fellebbezett.
A vitatott CNC-pályázatok örök győztese, Sergiu Nicolaescu ötvenéves tevékenysége alatt nem szerzett nemzetközi díjat. Igaz, számtalan filmet tudhat maga mögött (harminchárom film stáblistáján színészként, ötvenegyen rendezőként szerepel). A kommunista cenzúra körülményeihez kiválóan alkalmazkodó színész történelmi filmekkel alapozta meg sikerét: a Dacii, a Mihai Viteazul és az Ultima noapte de dragoste mellett igazi sikert a Moldovan felügyelő alakja hozta meg számára.
A filmközpont 2007-es döntését Sergiu Nicolaescu ugyan hivatalosan nem támadta meg, de sajtónyilatkozatában szubjektivitással vádolta meg a CNC testületét. 

Néhány adat
A filmközpont egyre több film elkészítéséhez járult hozzá. 1998-ban még csak három filmnek jutott támogatás, 2007-ben már negyvenegy alkotás kapott összesen huszonnyolc millió lejt. 2000 ínséges év volt a romániai filmkészítők számára: ez volt az egyetlen év, amikor egyetlen bani sem jutott pályázat kiírására. 2001-ben és 2002-ben már hat-hat filmet, 2003-ban négyet, 2004-ben pedig nyolc filmet finanszíroztak. 2005-ben már nyolc nagyjátékfilmet és hat rövidfilmet támogattak. A 2008-ra kiírt keret huszonöt millió lej. Az intézmény első idei döntését várhatóan január 10-én hozza meg.

JEGYZETEK
1. Író, publicista, dramaturg, a kommunista rendszerben fontos pozíciót töltött be, irodalmi tevékenységét markánsan meghatározta a kommunizmus. Az 1989-es fordulat után Ion Iliescu felkarolta, de 2004-ben a jobboldali győzelem után lemondott a Nemzeti Színház igazgatói posztjáról.
2. A filmet a 2007-es nagyszebeni ASTRA filmfesztiválon mutatták be, a végleges címe: Bela Lugosi, the Fallen Vampire.
3. Hrana pentru peşti mici (Kishalak eledele) című forgatókönyvért kapta 2005-ben.
4. A konfliktus Cristi Puiu és Sergiu Nicolaescu között radikális formát öltött. Miután Cristi Puiu 2007  januárjában tartott sajtótájékoztatóján Sergiu Nicolaescut hozzá nem értéssel vádolta, Nicolaescu a Gardianulnak nyilatkozva kijelentette, hogy nem ismeri Cristi Puiu rendezőt. „[Puiunak] készítenie kell még pár filmet ahhoz, hogy kitáthassa a száját.”  www.gardianul.ro/arhiva/2007.01.10.
5. A levél szövege a http://www.petitiononline.com/prcnc/petition.html oldalon.
6. Uo.
7. Adrian Popovici rendező Povestea unui secol (Egy évszázad története) című munkájával lett híres. A romániai körülmények között hatalmas (hárommillió eurós) költségvetésű film forgatókönyvét a Varsói Filmfesztiválon mutatták be 2006-ban. A film az Országos Filmközponttól 6,5 millió lej támogatást kapott. A történet a második világháború  idején játszódik, főszereplője Marcel Iureş és Maia Morgenstern.
8. Marius Barna rendező Stelian Tănase forgatókönyve alapján készített filmje, a Despre morţi numai de bine (Halottakról jót vagy semmit) hatalmas bukás volt. 2003-ban CNC-támogatást kapott, nyolcmilliárd régi lejt, 2005-ben mutatták be. Stelian Tănase elégedetlen volt az eredménnyel, mi több, illegális felhasználással vádolta a rendezőt. Tănase a társrendezőt, Claudiu Romilăt be is perelte a forgatókönyv jogtalan használatáért.
9. A Mediafaxnak adott interjúban. 2007. 01.28, www.videofil.ro
10. Vér és bársony című 1989-es dokumentumfilmje nagy port kavart.  2006-ban egy köztelevíziós talk-show során manipulációval vádolták. Legvehemensebb támadója Sergiu Nicolaescu volt (http://stiri3.rol.ro/stiri/2006/01/cornel_mihalache_8220nimeni_nu_mi-a_spus_ca_am_mintit8221.htm).

IRODALOM
http://agenda.liternet.ro/articol/3681/Iulia-Blaga/Scandalul-din-cinematografie—-Centrul-National-al-Cinematografiei-se-intoarce.html
http://www.gardianul.ro/2007/03/31/media_cultura-c20/acuzatii_de_coruptie_la_centrul_national_al_cinematografelor
www.cinematex.ro
www.petitiononline.com/prcnc/petition.html
www.mediafax.ro
www.pre-mediasupport.ro
www.cncinema.ro
www.cotidianul.ro
Borbély Tamás: Generációs konfliktusok a szűk költségvetésű Országos Filmközpontnál. Filmtett, 2007. január
Gáspárik Attila: Filmörvény. Filmtett, 2007. január
Jakab-Benke Nándor: Quo vadis, román film? Beszélgetés Florin Mihăilescu operatőrrel, egyetemi tanárral. Filmtett, 2007. január



eredeti: http://epa.oszk.hu/00400/00458/00134/matee.html

Comments (0)

Megjegyzés küldése