F.W.Murnau: Faust - Eine deutsche Volkssage (1926)

Kezd nagyon elegem lenni abból, hogy bármire keresek rá a Google-ben vagy a Yahoo-ban, alig találok magyar vonatkozású cikkeket olyan fontos filmekkel kapcsolatban, mint pl. a most tárgyalandó Faust is! Hogy lehetséges ez a 21. században? Na mindegy, ahelyett hogy ezen idegesítem magam, inkább írok én egy post-ot a filmről.

Goethe Faust-jának történetét mindenkinek ismernie kell középiskolai tanulmányiból. Isten és Sátán vívja csatáját egymással a Föld lakosságáért. Alkut kötnek egymással, hogy amelyikük megszerzi Faust lelkét azé a dícsőség és a Föld. Faust egyébként hitbuzgó, tanult férfi, egy alkímista, aki az aranycsinálásnak szenteli idejét. Sátán megjelenik a város fölött és pestist zúdít arra. A város lakosságának egyik fele a valláshoz menekül és buzgón csókolgatja a feszületet, míg a másik fele 'élj a mának' felkiáltással a mulatozást választja. Faust látván a pestis terjedését azon munkálkodik, hogy megtalálja az ellenszert, de hosszas kísérletezések után is elbukik. Csalódottságában és dühében tűzbe dobja könyveit.

A tűzre vetett könyvek egyike éppen ott nyílik ki, ahol ördögidézésről és a paktumról van szó. Így hát Faust megidézi az ördögöt, aki Mephistopheles személyében jelenik meg neki, ő Sátán szolgája. Mephisto alkut ajánl Faust-nak, miután bepillantást enged neki a pestis pusztításaiba. Faust eleinte nem áll kötélnek, de aztán belemegy abba, hogy egy napra fiatal legyen. Az ördög Itáliába repíti, ahol elcsábítja Parma hercegnőjét. Mephisto azonban okos, a 24 óra éppen akkor telik el, amikor Faust a legjobban érzi magát és így könnyedén bírja rá hogy a szerződést örökre meghosszabítsák. Faust fiatalon él tovább, de egy idő után unatkozik. Egy húsvéti napon utasítja Mephisto-t, hogy vigye vissza otthonába. Ott aztán megpillantja végzetét a fiatal és gyönyörű Gretchen személyében és azonnal beleszeret. Utasítja Mephisto-t, hogy szerezze meg neki a lányt.

Mephisto viszályt szít Faust és Gretchen kérője között és ez tragédiába torkollik. Egy napon Faust leszúrja a rivális férfit, így menekülnie kell. Gretchen szégyenben marad és gyermeket is vár. A város lakói kiközösítik, megvetik és amikor egy télen a csecsemőjével segítséget és bebocsájtást kér zárt ajtókra talál. A fagyos hidegben úgy találnak rá, hogy gyermeke már meghalt, így Gretchen-t gyermekgyilkosnak kiáltják ki és máglyahalálra ítélik. Gretchen a máglyán szerelméért kiált és Faust megjelenik, de immár öregemberként. Az ördöggel kötött szerződés semmissé válik, mert a szerelem minden fölött áll.


------


Amikor befejeztem a film nézését elképedve ültem a képernyő előtt és szó szerint elhomályosodott a tekintetem, mert a film szépsége könnyeket csalt a szemembe. Az egész mű tobzódik olyan filmes effektekben, amelyekről én személy szerint elképzelhetetlennek tartottam volna, hogy 1926-ban léteztek. Ezt a filmet nem bízták a véletlenre! Kezdjük mondjuk azzal, hogy a felíratokat az a Gerhart Hauptmann készítette el, aki a korabeli Németország elsőszámu írója volt és 1912-ben irodalmi Nobel díjat is kapott. Murnau-nak az utolsó filmje volt ez a UFA-nak mielőtt Amerikába utazott és a Fox Studios-nak kezdett dolgozni.
A nyitó képsorokon, amikor megláttam az Apokalipszis Három Lovasát (Háború, Járvány, Éhínség) és Mephisto-t, amint hatalmas alakja sötét árnyékot vet a városra, amint szárnyit széttárja, már azonnal tudtam, hogy imádni fogom a látványvilágát. Amikor Faust Mephisto köpönyegén repül sötét, ködös egeken, melyeken fekete sárkányok vonulnak és lepillant a városra hát az valami fenséges. Carl Hoffman, aki a kamerát kezelte, gyönyörűen használta a fény és árnyék játékát. Saját fejlesztésű kis kocsiján -amire a kameráját szerelte- a hatalmas makettváros felett száguldva vette filmre Faust röptének légifelvételeit. Az eredmény olyannyira hihetetlen és elképesztő, hogy csak vakargattam a fejem. Az film számomra emlékezetes pillanatait sorolhatnám vég nélkül. A német filmes expresszionizmus kitűnő darabja ez és én annyira örülök annak, hogy nem hagytam ki.




Megjegyzések