Először is nézzük mit tudunk a film elkészültéről:
Rendezők: Mario Bava és Salvatore Billitteri
Bava-t gondolom nem kell senkinek bemutatni, az olasz rendező leginkább a Black Sunday, a "The Whip And The Body", a "Blood and Black Lace", a "Kill, Baby, Kill", vagy esetleg a "Danger: Diabolik" című filmjeiről ismert. Billiteriről azonban nem ugrott be semmi. Aztán amikor utána néztem kiderült, hogy nincs is más rendezése, viszont több Godzilla film munkálataiban is részt vett. Ha jól látom, akkor leginkább zenei vagy szinkron utómunkálatoknál. Producerként többször is dolgozott Mario Bava-val (production manager-ként az általam favorizált 1972-es Blacula-nál is dolgozott)
A film 1964 december 6-án jött ki.
És akkor lássuk a filmet.
A kissé megöregedett Boris Karloff vezeti fel a három rémtörténetet egy fellengzős_terjengős, de azért mégis tetszetős monológgal vámpírokról, meg hogy ők is normális embereknek tűnhetnek, akár moziba is járhatnak, sőt akár mellénk is űlhetnek. Az első kellemes képi élményemet máris átélhetem, ahogy a kamera (teljesen Bava-san) ráközelít Karloff fejére és amint az vérivásról beszél a megvilágítás vérvörösre színezi arcát. Ennyi és már jön is az első sztori.
A telefonhívás:
Rosy (Michèle Mercier), a párizsi lány éppencsak hazaérkezik, a telefonja máris csöngeni kezd és egy különös zaklatási sorozat veszi kezdetét, amely a későbbiekben halálos fenyegetéssé válik. Időközben ő szépen levetkőzik (na nem teljesen, csak egy kis lenge neglizsére), a kamera is végígsimítja tekintetével a biztonság kedvéért. A telefonáló csak nem hagy fel a zaklatással, már az is kiderül, hogy Rosy minden mozdulatáról tud. A lány mostanra már rendesen parázik, még a kulcslyukat is betömi, sír. Jön az újabb Bava trükk! A kamera lassan elsiklik a lányról és tovább úszik az reluxás ablakra, majd hírtelen ráközelít (hangeffekt is van persze). 
Úristen! Egy szempár figyeli a lányt... A film feszültsége nem hagy alább, mert az ismeretlen egy újságkivágást csúsztat be az ajtó alatt. Frank Reiner megszökött! Az is kiderül, hogy Reiner valami volt szerető, meg hogy a telefonáló vaójában ő. Rosy felhívja barátnőjét és megkéri, jöjjön át amilyen gyorsan csak tud. Talán leszbikus keverés is van a dologban, ahogy én kiveszem. Ekkor megint jön a sokk: kiderül, hogy a telefonáló igazából Rosy barátnője, Mary (Lidia Alfonsi), aki elváltoztatott hangon hívja a lányt! 
Hogy hogyan is lehet egy telefonjagylóra helyezett sállal női hangot férfire változtatni, azt hagyjuk :) A film feszültségében alábbhagy, hiába tudjuk, hogy Mary rosszat akar. Még nem tudjuk az okokat, de a két lány csínos. Aztán mégis megtudjuk Mary indítékait egy levélből, amit az elkábított Rosy-nak ír (ugyanis nyugtatót kevert az italába) Mondom, hogy valami gyöngéd szál is lehetett a két nő között, mert Mary féltékenységre hivatkozik a levélben. De mi ez? Az ajtó lassan nyílik és egy árny lép a szobába! Ó, ne! Egy harisnyával megfojtja Mary-t!!! 
A gyilkos fejét is látjuk, férfi, de nem tudom ki az, tutira Frank. Miután végzett a lánnyal figyelme Rosy felé fordul, aki éppen végignézte barátnője meggyilkolását. Frank támad, Rosy pedig ledöfi egy késsel, amit még barátnője helyezett a párnája alá. Ennyi...
Hmmm, nem tudom, nem volt nagy szám, de nem is volt rossz. A sztori nem egy nagy szám és katarzis sem volt, viszont végig volt hangulata és erről bizony a rendező és stábja tehet.
A Wurdulak:
Egy lovas trappol napnyugtakor és egy folyónál talál egy hátbaszúrt és lefejezett holttestet., plussz egy lovat Hmm, jó kis bekezdés! A testet felnyalábolja a lovára és addig mendegél, míg egy házat talál. 
Szép ködös éjszaka van, a szél is baljósan fütyül. Hősünk lovakat kiköti és bemegy a házba, ahol kis nézelődés után megtalálja a falon a holttest hátából kivett tőr helyét (jó retkes az a fal) Megismerkedünk a ház lakóival és megtudjuk, hogy hősünk Vladimire d'Urfe gróf (Mark Damon), a holttest pedig egy wurdulak-é, akit meg kell ölni, szíven kell szúrni. A gróf máris nyílvánvalóan érdeklődik a szemrevaló Sdenka iránt (Susy Andersen) 
Szóval már tudjuk, hogy a kés a családfőé, aki eltűnt, miután leszúrt egy wurdulak-ot és ha két órán belül nem tér vissza, akkor már jobb ha nem is jön, úgy mindenkinek jobb lesz. Aham, szóval ő is szörnnyé válhat! A wurdulak-ok ugyanis vérivó holtak, akik leginkább a szeretteik vérére áhítoznak. Éjfélkor érkezik Gorca (Boris Karloff), a belépője szépre sikeredett, volt megint Bava-féle hírtelen ráközelítés plusz hangeffekt kombó :) 
Karloff nagyon jól nyomja a megszállott, igencsak megváltozott családfőt. Fura szokásai lettek az öregnek, még a kedvenc kutyáit is lelöveti, mert idegesíti a nyüszítésük. És hogy bizonyítsa, hogy ő ölte meg a wurdulak-ot, zsákjából előkapja annak levágott fejét!
Nagyon terror jelenet! A fejet kiakasszák a ház elé egy fára, hogy mindenki láthassa. Karloff pedig elkezdi kísértetjárását a házban, míg a többiek aludni próbálnak. A grófot az ablakon át bámulja. 
Ez megintcsak egy jó jelenet (kamera természetesen rázoomol) Aztán unokáját ágyából elragadva távozik, de a gróf kifigyeli és felkelti a többieket. Kiderül, hogy már Pietro is halott, a nyakán friss harapásnyomok és vér. Ahogy Karloff lovagol az éjszakában a gyerekkel az ölében és azzal az őrült tekintettel az arcán ismét egy jó jelenete az epizódnak. 
Egyébként is szép helyszíneket láthatunk, jól eltalált megvilágításokkal. Vissza a filmhez... A gróf fűzi Sdenkát, hogy szökjön meg vele, szerelem van kibontakozóban. Nem sokáig, ugyanis előkerül a gyerek ... holtan!? Nem, nem holtan, de megharapták. Le kéne szúrni, de végül nem válalják be, ennek eredményeként a gyermek el is kezd kísérteni. Az anyját hívja, mert fázik. Ijesztő jelenetek sora, de tényleg hidegrázósok. Na, a gróf csak meglépett Sdenkával, valami romos, baljóslatú apátságban kötnek ki (szép helyszín) 
Úgy tűnik nem egyedül ők tudnak a helyről, mert hamarosan megjelenik Gorca és megfedi lányát, aki rémülten konstatálja, hogy odasereglett az egész rokonság, wurdulak formában. Rajtavesztett szegény, a jelenet viszont tetszett. A gróf átaludta ezen történéseket, úgyhogy amikor felébredt és nem találta Sdenkát, visszalovagol a házba. Ott van a lány! Azért látszik, hogy valami nincs rendben vele, kérleli a grófot, hogy csókolja meg. 
Az vesztére meg is teszi :) Olasz nyelven nézem a filmet, magyar felírattal és nagyon szépen hangzott ez a jelenet. És ahogy a família befigyel az ablakon attól is a hideg rázott. 
Ezért szeretjük ezeket a régebbi filmeket. Szóval ez volt a második történet. Kísérteties vámpírsztori vagy vámpíros kísértetsztori. Nagyon tetszett, király volt és néha valahogy King Diamond Abigail albuma ugrott be...
A vízcsepp:
Egy szőke nővel indít az epizód, egyedül van, iszogat, zenét hallgat, majd telefonhívást kap, mennie kell. Ő Helen (Jacqueline Pierreux), akit egy nagy házba szólít költelessége, egy idősebb aszony fogadja, a helszín pedig pazar! Adott egy halott médium, egy halottlátó, aki elég keményen néz ki :))) Megtudjuk még azt is, hogy egy szeánsz alatt halt meg. Ezt szeressem, szeánsz! Helen kiszúrja a halott gyűrűjét és le is nyúlja, de ügyetlenül el is ejti. 
Ahogy letérdelve keresi az ágy alatt, a hulla keze lecsúszik és fejen üti. Ennél jelenetnél kicsit azért megugrottam :) Jön valami egy léggyel és megint ez az ijesztő, egyben nevettséges hulla. Helen lezárja a holttest szemeit, de amint tesz vesz és visszafordul, ijedve látja, hogy az ismét kinyitotta szemeit! Ijesztő az a bizarr hulla, de nagyon. Megint a légy, azon a úján a hullának, amin a gyűrű volt. Helen hazatér zsákmányával otthonába, ahol nézegeti, míg megint megjelenik a légy a gyűrűsúján. A vízcsepegés is elkezdődik (már a hullánál is volt valami) szóval Helen is elkezd parázni rendesen. 
Erre még rátesz a kint tomboló vihar, nincs áram és hangok hallatszanak az ajtó mögül és amikor Helen benyit az ágyában feküdve találja az öregasszony hulláját, ami Helen sikítozása közepette fel is űl. Elég ütős kis jelenet, de ez még csak a kezdet, mert innentől Helen mindenfele a holttestet látja és nekem a hideg futkos a hátamon. 
Aztán Helent sarokba szorítja ez a kísértet és a lány megfojtja önmagát. Mi?? De mivel van még egy jelenet én már látom is, hogy mi következik. Úgy is van, Helen teteméről is lenyúlják a gyűrűt (ezúttal a házmesterné) így az átok megy tovább. Én elégedtt vagyok ezzel a történettel is, nincs olyan jó, mint a Wurdulak, de sokkal jobb, mint a Telefonhívás.
A film lezárásaképp Karloff még elköszön a nézőktől és nem is akármilyen filmes megoldással! A Wurdulak egyik emlékezetes lovasjelenetét látjuk, de most Karloff egyszer csak a kamerába néz és a nézőhöz beszél. Elmondja a film levezetésének szánt misztikus szövegét, a kamera lassan eltávolodik és ott ahol a Vége felíratnak kellene megjelennie nem az történik. Hanem a kamera tovább távolodik és feltárul a stúdió, a statiszták és az, hogy Karloff egy műlovon űl. Briliáns! Nagyon tetszett! Egyébként erről a jelenetről azt olvastam, hogy Bava aggódott Boris Karloff légzési problémái miatt és nem akarta, hogy ventillátorokat használjanak a mozgás illúziójának keltéséhez. Karloff viszont odáig volt a jelenetért és válalta a ventillátorokat. A felvétel után azonban megbetegedett és amikor 1969-ben meghalt, a gyászoló Mario Bava azzal vádolta önmagát, hogy hozzájárult a színész halálához. Ő és Karloff egyébként elég jó kapcsolatban voltak. Boris Karloff, aki nem nagyon volt a dícséretek emberek (és ezt Christopher Lee vagy a néhai Vincent Price is alátámasztotta) egyszer azt mondta, hogy Bava-nak bármit megtenne.
Rendezők: Mario Bava és Salvatore Billitteri
Bava-t gondolom nem kell senkinek bemutatni, az olasz rendező leginkább a Black Sunday, a "The Whip And The Body", a "Blood and Black Lace", a "Kill, Baby, Kill", vagy esetleg a "Danger: Diabolik" című filmjeiről ismert. Billiteriről azonban nem ugrott be semmi. Aztán amikor utána néztem kiderült, hogy nincs is más rendezése, viszont több Godzilla film munkálataiban is részt vett. Ha jól látom, akkor leginkább zenei vagy szinkron utómunkálatoknál. Producerként többször is dolgozott Mario Bava-val (production manager-ként az általam favorizált 1972-es Blacula-nál is dolgozott)
A film 1964 december 6-án jött ki.
És akkor lássuk a filmet.
A kissé megöregedett Boris Karloff vezeti fel a három rémtörténetet egy fellengzős_terjengős, de azért mégis tetszetős monológgal vámpírokról, meg hogy ők is normális embereknek tűnhetnek, akár moziba is járhatnak, sőt akár mellénk is űlhetnek. Az első kellemes képi élményemet máris átélhetem, ahogy a kamera (teljesen Bava-san) ráközelít Karloff fejére és amint az vérivásról beszél a megvilágítás vérvörösre színezi arcát. Ennyi és már jön is az első sztori.A telefonhívás:
Rosy (Michèle Mercier), a párizsi lány éppencsak hazaérkezik, a telefonja máris csöngeni kezd és egy különös zaklatási sorozat veszi kezdetét, amely a későbbiekben halálos fenyegetéssé válik. Időközben ő szépen levetkőzik (na nem teljesen, csak egy kis lenge neglizsére), a kamera is végígsimítja tekintetével a biztonság kedvéért. A telefonáló csak nem hagy fel a zaklatással, már az is kiderül, hogy Rosy minden mozdulatáról tud. A lány mostanra már rendesen parázik, még a kulcslyukat is betömi, sír. Jön az újabb Bava trükk! A kamera lassan elsiklik a lányról és tovább úszik az reluxás ablakra, majd hírtelen ráközelít (hangeffekt is van persze). 
Úristen! Egy szempár figyeli a lányt... A film feszültsége nem hagy alább, mert az ismeretlen egy újságkivágást csúsztat be az ajtó alatt. Frank Reiner megszökött! Az is kiderül, hogy Reiner valami volt szerető, meg hogy a telefonáló vaójában ő. Rosy felhívja barátnőjét és megkéri, jöjjön át amilyen gyorsan csak tud. Talán leszbikus keverés is van a dologban, ahogy én kiveszem. Ekkor megint jön a sokk: kiderül, hogy a telefonáló igazából Rosy barátnője, Mary (Lidia Alfonsi), aki elváltoztatott hangon hívja a lányt! 
Hogy hogyan is lehet egy telefonjagylóra helyezett sállal női hangot férfire változtatni, azt hagyjuk :) A film feszültségében alábbhagy, hiába tudjuk, hogy Mary rosszat akar. Még nem tudjuk az okokat, de a két lány csínos. Aztán mégis megtudjuk Mary indítékait egy levélből, amit az elkábított Rosy-nak ír (ugyanis nyugtatót kevert az italába) Mondom, hogy valami gyöngéd szál is lehetett a két nő között, mert Mary féltékenységre hivatkozik a levélben. De mi ez? Az ajtó lassan nyílik és egy árny lép a szobába! Ó, ne! Egy harisnyával megfojtja Mary-t!!! 
A gyilkos fejét is látjuk, férfi, de nem tudom ki az, tutira Frank. Miután végzett a lánnyal figyelme Rosy felé fordul, aki éppen végignézte barátnője meggyilkolását. Frank támad, Rosy pedig ledöfi egy késsel, amit még barátnője helyezett a párnája alá. Ennyi...Hmmm, nem tudom, nem volt nagy szám, de nem is volt rossz. A sztori nem egy nagy szám és katarzis sem volt, viszont végig volt hangulata és erről bizony a rendező és stábja tehet.
A Wurdulak:
Egy lovas trappol napnyugtakor és egy folyónál talál egy hátbaszúrt és lefejezett holttestet., plussz egy lovat Hmm, jó kis bekezdés! A testet felnyalábolja a lovára és addig mendegél, míg egy házat talál. 
Szép ködös éjszaka van, a szél is baljósan fütyül. Hősünk lovakat kiköti és bemegy a házba, ahol kis nézelődés után megtalálja a falon a holttest hátából kivett tőr helyét (jó retkes az a fal) Megismerkedünk a ház lakóival és megtudjuk, hogy hősünk Vladimire d'Urfe gróf (Mark Damon), a holttest pedig egy wurdulak-é, akit meg kell ölni, szíven kell szúrni. A gróf máris nyílvánvalóan érdeklődik a szemrevaló Sdenka iránt (Susy Andersen) 
Szóval már tudjuk, hogy a kés a családfőé, aki eltűnt, miután leszúrt egy wurdulak-ot és ha két órán belül nem tér vissza, akkor már jobb ha nem is jön, úgy mindenkinek jobb lesz. Aham, szóval ő is szörnnyé válhat! A wurdulak-ok ugyanis vérivó holtak, akik leginkább a szeretteik vérére áhítoznak. Éjfélkor érkezik Gorca (Boris Karloff), a belépője szépre sikeredett, volt megint Bava-féle hírtelen ráközelítés plusz hangeffekt kombó :) 
Karloff nagyon jól nyomja a megszállott, igencsak megváltozott családfőt. Fura szokásai lettek az öregnek, még a kedvenc kutyáit is lelöveti, mert idegesíti a nyüszítésük. És hogy bizonyítsa, hogy ő ölte meg a wurdulak-ot, zsákjából előkapja annak levágott fejét!
Nagyon terror jelenet! A fejet kiakasszák a ház elé egy fára, hogy mindenki láthassa. Karloff pedig elkezdi kísértetjárását a házban, míg a többiek aludni próbálnak. A grófot az ablakon át bámulja. 
Ez megintcsak egy jó jelenet (kamera természetesen rázoomol) Aztán unokáját ágyából elragadva távozik, de a gróf kifigyeli és felkelti a többieket. Kiderül, hogy már Pietro is halott, a nyakán friss harapásnyomok és vér. Ahogy Karloff lovagol az éjszakában a gyerekkel az ölében és azzal az őrült tekintettel az arcán ismét egy jó jelenete az epizódnak. 
Egyébként is szép helyszíneket láthatunk, jól eltalált megvilágításokkal. Vissza a filmhez... A gróf fűzi Sdenkát, hogy szökjön meg vele, szerelem van kibontakozóban. Nem sokáig, ugyanis előkerül a gyerek ... holtan!? Nem, nem holtan, de megharapták. Le kéne szúrni, de végül nem válalják be, ennek eredményeként a gyermek el is kezd kísérteni. Az anyját hívja, mert fázik. Ijesztő jelenetek sora, de tényleg hidegrázósok. Na, a gróf csak meglépett Sdenkával, valami romos, baljóslatú apátságban kötnek ki (szép helyszín) 
Úgy tűnik nem egyedül ők tudnak a helyről, mert hamarosan megjelenik Gorca és megfedi lányát, aki rémülten konstatálja, hogy odasereglett az egész rokonság, wurdulak formában. Rajtavesztett szegény, a jelenet viszont tetszett. A gróf átaludta ezen történéseket, úgyhogy amikor felébredt és nem találta Sdenkát, visszalovagol a házba. Ott van a lány! Azért látszik, hogy valami nincs rendben vele, kérleli a grófot, hogy csókolja meg. 
Ezért szeretjük ezeket a régebbi filmeket. Szóval ez volt a második történet. Kísérteties vámpírsztori vagy vámpíros kísértetsztori. Nagyon tetszett, király volt és néha valahogy King Diamond Abigail albuma ugrott be...A vízcsepp:
Egy szőke nővel indít az epizód, egyedül van, iszogat, zenét hallgat, majd telefonhívást kap, mennie kell. Ő Helen (Jacqueline Pierreux), akit egy nagy házba szólít költelessége, egy idősebb aszony fogadja, a helszín pedig pazar! Adott egy halott médium, egy halottlátó, aki elég keményen néz ki :))) Megtudjuk még azt is, hogy egy szeánsz alatt halt meg. Ezt szeressem, szeánsz! Helen kiszúrja a halott gyűrűjét és le is nyúlja, de ügyetlenül el is ejti. 
Ahogy letérdelve keresi az ágy alatt, a hulla keze lecsúszik és fejen üti. Ennél jelenetnél kicsit azért megugrottam :) Jön valami egy léggyel és megint ez az ijesztő, egyben nevettséges hulla. Helen lezárja a holttest szemeit, de amint tesz vesz és visszafordul, ijedve látja, hogy az ismét kinyitotta szemeit! Ijesztő az a bizarr hulla, de nagyon. Megint a légy, azon a úján a hullának, amin a gyűrű volt. Helen hazatér zsákmányával otthonába, ahol nézegeti, míg megint megjelenik a légy a gyűrűsúján. A vízcsepegés is elkezdődik (már a hullánál is volt valami) szóval Helen is elkezd parázni rendesen. 
Erre még rátesz a kint tomboló vihar, nincs áram és hangok hallatszanak az ajtó mögül és amikor Helen benyit az ágyában feküdve találja az öregasszony hulláját, ami Helen sikítozása közepette fel is űl. Elég ütős kis jelenet, de ez még csak a kezdet, mert innentől Helen mindenfele a holttestet látja és nekem a hideg futkos a hátamon. 
Aztán Helent sarokba szorítja ez a kísértet és a lány megfojtja önmagát. Mi?? De mivel van még egy jelenet én már látom is, hogy mi következik. Úgy is van, Helen teteméről is lenyúlják a gyűrűt (ezúttal a házmesterné) így az átok megy tovább. Én elégedtt vagyok ezzel a történettel is, nincs olyan jó, mint a Wurdulak, de sokkal jobb, mint a Telefonhívás.A film lezárásaképp Karloff még elköszön a nézőktől és nem is akármilyen filmes megoldással! A Wurdulak egyik emlékezetes lovasjelenetét látjuk, de most Karloff egyszer csak a kamerába néz és a nézőhöz beszél. Elmondja a film levezetésének szánt misztikus szövegét, a kamera lassan eltávolodik és ott ahol a Vége felíratnak kellene megjelennie nem az történik. Hanem a kamera tovább távolodik és feltárul a stúdió, a statiszták és az, hogy Karloff egy műlovon űl. Briliáns! Nagyon tetszett! Egyébként erről a jelenetről azt olvastam, hogy Bava aggódott Boris Karloff légzési problémái miatt és nem akarta, hogy ventillátorokat használjanak a mozgás illúziójának keltéséhez. Karloff viszont odáig volt a jelenetért és válalta a ventillátorokat. A felvétel után azonban megbetegedett és amikor 1969-ben meghalt, a gyászoló Mario Bava azzal vádolta önmagát, hogy hozzájárult a színész halálához. Ő és Karloff egyébként elég jó kapcsolatban voltak. Boris Karloff, aki nem nagyon volt a dícséretek emberek (és ezt Christopher Lee vagy a néhai Vincent Price is alátámasztotta) egyszer azt mondta, hogy Bava-nak bármit megtenne.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése